- nap folytatás
Kis esti séta
Kis pihi után a Tesóm kitalálta, hogy nézzük meg a Szent Patrik napi bulit is egy másik városrészben. Így ismét útra keltünk de már nem papucsban, mert tudtam mi vár rám. A szállásunk melletti egyik étteremben (egymást érték az üzletek és éttermek) rátaláltunk a barátokra akik már visszaértek a hajókázásból és éppen koktéloztak, egyet fizet kettőt kap alapon és érthetően nem akarták kihagyni a lehetőséget, így nem volt kedvük velünk jönni. Így ismét kettesben vágtunk neki az újabb kalandnak. Dombra fel és dombról le, kis utcákon hatalmas autós forgalom mellett telefonos gps irányítással egy újabb öblöt keresve, Il Ballutta-t.
Nagyon érdekes volt látni a házakat, hogyan változtak a sétánytól messzebb. Már kicsit romosabbak voltak, de ugyanúgy keveredtek az építészeti stílusok. Kanyargós kis utcákon haladtunk, mindenhol mindenféle jármű, néha a házfalhoz kellett lapuljunk, hogy elférjen a busz a szűk utcákban. Láttunk egy karambolt is és ezután megbeszéltük, hogy ugyan hárman vagyunk sofőrök a társaságból és mindannyian sokat vezetünk, ezt a forgalmat és a balos közlekedést egyikünk sem merné bevállalni. A karambolnál a vétkes sofőr úgy otthagyta a sérült parkoló autót, hogy még a rendszámot megjegyezni sem lett volna időnk és tulajdonképpen ez senkit nem is érdekelt. Mi lett volna, ha a tervek szerint béreltünk volna autót, szerintem a gatyánk ráment volna ha összetörik. Találtunk egy patikát is eldugva ahol végre sikerült hosszas mutogatás és minden nyelven magyarázás után vennem egy fáslit a térdemre, mert a sok gyaloglás megtette a hatását és piszkosul fájt.
A legérdekesebb látvány az volt mikor felfedeztük a távolban,hogy a házak között, kb két-három emelet magasságban autók mennek. A szűk utcákban egy felüljárót építettek, az autókból be lehetett volna látni az ablakokon, nem is értem hogy sikerült odaépíteni.
Il Balluttan találtunk egy pici homokos strandot, ami éppen nem volt használatban, felette egy uszodával ami benyúlt a tenger fölé.
Fura látvány volt, de érdekes, gyönyörű régi épületek az egyik oldalon, a másikon új építésűek és hatalmas tömeg. Mindenhol zöld kalapos emberek siettek valamerre, hallatszott a zene, de nem láttuk hogy hol is lehet a központ. Találtunk viszont egy SPAR üzletet és megállapítottuk, hogy jobb helyen van a szállásunk, mintha erre a környékre foglalt volna a Tesóm. Ez a rész is felmerült a szállásfoglalásnál, de jobban jártunk a másikkal, mert csendesebb is volt és a kilátás megfizethetetlen.
Időközben beesteledett így elindultunk visszafelé, csak úgy érzésre, egy újabb útvonalon de így is visszataláltunk a szálláshoz. Ismét 10 ezer lépéssel lettünk gazdagabbak. A barátok már hazamentek aludni a koktélok megtették a hatásukat, így mi kis pihi és vacsora után úgy döntöttünk, még mindig nem vagyunk elég fáradtak és elmentünk a napközben felfedezett cukrászdához már csak a neve miatt is, meg mert megérdemeltünk egy kis nasit. A Bella Sicilia nevű cukrászda volt a cél, nem messze a szállásunktól és mivel a név kötelez (Bella a vezetéknevünk ugyebár) megmutattuk az igazolványainkat, hogy elhiggyék. Volt csodálkozás és nevetgélés és bár kedvezményt nem kaptunk, de a sütik finomak voltak és az egész nagyon vicces volt.
Aznap este sem kellett altató, másnap várt ránk a quados túra, úgyhogy nem sokkal éjfél után én már aludtam is mint egy csecsemő.
Folyt köv.
